GINOP-5.3.4-16-2016-00011 – „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az oktatási ágazatban”
Konzorciumi partnerek:
A négy, konzorciumot alkotó szervezet, jelentős rálátással bír a jelen projekthez kapcsolódó problémakörre.
A konzorcium összetétele és azok tagszervezeteinek jellege biztosítja emellett, hogy az oktatási ágazat legnagyobb területeinek – a közoktatás, felsőoktatás, szakképzés és felnőttképzés – mindegyike képviselve legyen a projekt megvalósítása során.
A pályázók, a projekt által érintett konvergencia-régiókban (Dél-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl) releváns ismeretekkel rendelkeznek a helyi ágazati szereplőket foglalkoztató kérdéseket illetően.
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) nagy múlttal rendelkező munkáltatói érdekképviselet, mely a szövetségek szövetsége rendszerben működik és több mint ezer tagot számlál. Az érdekeltségébe tartozó vállalkozások a nemzetgazdaság fontos szereplői, elsősorban a kis- és középvállalkozások kategóriájában, de soraikban jelentős számban találhatók mikro- és egyéni vállalkozások, új típusú szövetkezetek csakúgy, mint a jelentős termelési értéket előállító, a nemzetközi piacon is jól szereplő nagyobb szervezetek. A Magyar Iparszövetség érdekkörébe tartozó szervezetek elsődlegesen az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás (oktatás, szálláshely szolgáltatás, rendezvényszervezés, informatikai szolgáltatás, stb.) területein teljesítik feladataikat, mintegy 20%-uk Budapesten és környékén (Közép-Magyarországi régióban), 80%-uk vidéki régiókban (jelenlegi konvergencia régiókban) működik. A pályázat megvalósítási színterein, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Közép-Dunántúl régiókban számos képzéssel foglalkozó vállalkozást tudhat partnerszervezetei között.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) 1990-es megalakulása óta szereplője a makroszintű munkaügyi kapcsolatoknak. Jelenleg is tagja az országos érdekegyeztető fórumoknak, így a tervezett projekt szempontjából kiemelten érintett Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT), a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak (OKÉT) is. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Aktív szerepet vállal a nemzetközi szervezetek munkájában.
Tagja a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének (ITUC- International Trade Union Confederation), az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC- European Trade Union Confederation), a Munkavállalói Kérdések Európai Központjának (EZA), részt vesz továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben (ILO) folytatott munkavállalói érdekképviseleti munkában. 2013 májusában csatlakozott a Kereszténydemokrata Munkások Európai Szövetségéhez (EUCDW) is. A Munkástanácsok szervezetei a nemzetgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban vannak jelen a közszféra, a közszolgáltatások és a versenyszféra területén (pl. közlekedés, bánya-és olajipar, rendvédelem, feldolgozóipar, egészségügy, stb.), emellett megyei szervezeti hálózata és szervezeti struktúrája segíti az országos érdekvédelmi tevékenységet. Érdekképviseleti munkáját hazai és nemzetközi szinten is elismert szakértői csoportja segíti, akik közül többen európai szintű érdekegyeztető vagy szakmai testületek munkájában is részt vesznek.
A Munkástanácsok tagjai önálló jogi személyiséggel rendelkező munkavállalói érdekképviseletet ellátó tagszervezetek. Megyei és ágazati szövetségei jelenlétükkel az egész országot lefedik, működésükkel a regionális és ágazati fórumokon való hazai és nemzetközi képviselet mellett, a tagszervezetek eredményesebb munkájához szakmai (jogi, érdekvédelmi, közgazdasági stb.) segítséget nyújtanak. A Munkástanácsok Országos Szövetsége alapszervezethez csatlakozott tagjai számára országos lefedettséggel munkajogi segélyszolgálatot biztosít.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) önállóan működő, jogi személyiséggel rendelkező szakszervezetek önkéntes társulása, közös értékek, érdekek képviseletére és védelmére létrehozott szakszervezeti szövetség, amelynek szerveződési és működési elveiben, gyakorlatában egyaránt érvényesül a demokratizmus, a szolidaritás és az egyenjogúság eszméje. Ennek megfelelően érdekérvényesítési körébe tartozónak tekinti mindazokat a foglalkoztatási területeket és ügyeket, amelyeket a tagszervezetek képviselnek függetlenül attól, hogy az adott területen milyen típusú munkajogi viszonyok érvényesülnek, és a munkavállalók foglalkoztatása milyen jogi keretek között történik. Az ÉSZT pártsemleges szervezet, pártpolitikai tevékenységet nem folytat. Tagja az NGTT-nek (Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács) és az OKÉT-nek (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács).
Az ÉSZT fontosnak tartja, hogy részt vegyen a nemzetközi szakszervezeti együttműködésekben. Kapcsolatainkban arra törekszünk, hogy részt vegyünk olyan európai együttműködésekben, amelyek megteremtik annak a lehetőséget, hogy tájékozottak legyünk az európai döntéshozatali folyamatokban. Az ÉSZT konföderációként két szakszervezeti együttműködésben vesz részt; az ETUC a legbefolyásosabb, minden szakterületre kiterjedő európai szakszervezeti szövetség, tagjai európai országok szakszervezeti konföderációi és európai ágazati szakszervezeti tömörülések. Az EUROCADRES pedig az európai értelmiségi és vezető beosztású munkavállalókat tömörítő szakszervezetek tanácsa, melynek az ÉSZT – jellegéből adódóan – egyedüli magyar konföderációként a tagja. Jelenleg e szervezett egyik alelnökét, választott tisztségviselőként az ÉSZT adja. Az ÉSZT a többi magyar konföderációhoz hasonlóan képviselteti magát a Nemzeti ILO Tanácsban, s így részt vesz az ILO munkájában.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) a politikai és gazdasági rendszerváltás (1989–90) során átalakult magyar szakszervezeti mozgalom egyik új szövetségi rendszere. A közoktatásban, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közgyűjteményekben, a kulturális és művészeti intézményekben alkalmazottak, az állami és önkormányzati közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a közrendvédelmi és közbiztonsági szerveknél dolgozók munkavállalói érdekképviseleteit tömörítő szakszervezeti szövetség. Magyarország egyik legnagyobb szakszervezeti konföderációja. A SZEF 13 tagszervezete 2016 közepén mintegy 70 ezer tagot tartott nyilván.
A SZEF megalakítása óta és jelenleg is a komplex érdekképviseleti tevékenységre törekszik. Érdemi módon igyekszik reagálni a munka világán túlmutató társadalmi problémákra, a világ globalizálódásából és Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásából adódó változásokra. Tevékenyen részt vesz a közszolgálat hazai és nemzetközi viszonyainak elemzésében, (ezt szolgálta az utóbbi két és fél évtizedben a SZEF által rendezett több tudományos igényű szakmai-érdekképviseleti konferencia), s következetesen fellép az állampolgárok életminőségét, elsősorban a közszolgálatban dolgozók helyzetét hátrányosan befolyásoló lépésekkel szemben.
A SZEF törekvései között megkülönböztetett helyet foglal el az érdekegyeztetési fórumok normális működtetésének igénye, követelése. A konföderáció és több tagszervezete kezdeményezője volt a szociális párbeszéd közszolgálati ágazati fórumai – az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT), a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) – megteremtésének.